Két kedvencem volt a könyv elkezdésekor, után négyre nőtt és végül kettőre csökkent megint xD Ez az én formám…
Szóval, Jon volt az egyik, akinek a karaktere nagyon megtetszett. Tetszett az egész, ahogyan martin megírta, és sokszor tudtam bólogatni, hogy hát bizony ez a szituáció nekem is ismerős, és sokszor dicsérhettem, hogy ügyes, ebből jól kimásztál. Vagy fogtam fejem. De egyszer sem unatkoztam a fejezetei alatt, mindvégig fenntartotta az érdeklődésemet, és oké elfogult vagyok, évek óta akarok én is egy fehér farkasforma kutyát :D Szóval Szellem mellette való megjelenése még inkább rásegített, hogy a kedvencem legyen, és még mellé a történet szála is érdekesen alakul. A vívódásai néha kicsit sokak voltak a harmadik könyvben, de mivel szépen le voltak vezet vagy épp fel, így végül is az sem volt zavaró.
Sok ismerős mondja, hogy a Sárkányok táncában elvesztette a szimpátiájukat, kértem spoilert és még ezek alapján is azt mondom, hogy még mindig a kedvencem, bár nem ártana tarkón csapni, és egyenesbe fordítani….
